Magyarország hetedik natúrparkja

A Gerecse a hazai középhegységeink sorában kissé tán méltatlanul mellőzött kirándulóhely, pedig minden oldalról városok veszik körül: Tatabánya, Tata, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Dorog, Zsámbék, Bicske és a fővárostól is alig 40 km-re fekszik. A nagyközönségtől egykor elzárt „kormányzati vadászterület” nagykiterjedésű, zavartalan erdőségei megannyi természeti értéket, kulturális látnivalót rejtenek, kőbányái, régészeti lelőhelyei pedig évezredek emberi kultúrájáról regélnek… És ki ne ismerné Vértesszőlős világhírű előember leletét, a 350 ezer évvel ezelőtt itt élt „Samut”?
A Gerecse viszonylag alacsony mészkő- és dolomithegység, legmagasabb pontja a 633 méter magas Gerecse. Kevesen tudják, hogy a Bükk és Bakony után barlangokban a leggazdagabb hegységünk, a barlangászok napjainkig mintegy 455-öt tártak fel.
A hegység középső és nyugati fele 1977 óta a Gerecsei Tájvédelmi Körzet részét képezi, de az Európai Unió ökológiai hálózatába, a Natura 2000 Madárvédelmi illetve Természetmegőrzési Területek sorába csaknem a teljes hegység és peremvidéke beletartozik. Számos növény- és állatritkaság maradt fenn napjainkig, a magyarsággal évszázadok óta együtt élő szlovák és német nemzetiségek pedig megannyi építészeti örökséget, máig élő hagyományokat hagytak ránk. A gyönyörű fekvésű falvak pezsgő kulturális élettel telnek meg szinte az év egészében.
A Gerecse Natúrpark kialakítására vonatkozó első lépéseket az Által-ér Szövetség kezdeményezte. Az első ezzel kapcsolatos kiadványát 2004-ben jelentette meg többezer példányban. Ezt hamarosan újabbak követték, egyre több közösségben keltve fel a figyelmet, várakozást és segítő szándékot Magyarország legújabb natúrparkjának közös létrehozására. A Gerecse Natúrpark megvalósíthatósági tanulmánya LEADER+ forrás felhasználásával készült el a MTESZ Komárom-Esztergom Megyei Szervezetével és a „Duna-Pilis-Gerecse” Vidékfejlesztési Egyesülettel karöltve. Az együttműködés számos egyeztetés után 2012-ben öltött végleges formát és a térség szinte minden érintett településén megszülettek a natúrparkhoz csatlakozásról szóló döntések. Kevés kivételtől eltekintve valamennyi gerecsei település (összesen 29) felvállalta a közös utat a Gerecse Natúrpark égisze alatt és 18 további gazdasági és civil szervezet is csatlakozott az alapítókhoz. Összesen tehát 47 szervezet képviselői vehették át a natúrpark névhasználati címmel járó oklevelet 2013. február 1-én Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől.

A Gerecse óriási távlatokat rejt még, hiszen turisztikai értelemben ma még szinte teljesen kihasználatlan. A natúrpark valamennyi településén vannak olyan vonzerők, amelyek az itt élők számára talán cseppet sem tűnnek rendkívülieknek, de a messziről jött látogatók szemében annál értékesebbnek számítanak. Ha ezek a Gerecse Natúrpark égisze alatt kellő marketing támogatást kapnának, máris megalapozhatóvá válna a natúrpark, mint védjegy. Az ilyen vidéki termékek, szolgáltatások iránt világszerte egyre inkább növekszik a kereslet.
A történelem fényes eseményei és komor évszázadai e vidéket is érintették. A Gerecse hegyei között megbújó falvak magyar-szlovák-német nemzetiségi kultúrája több tekintetben egyedülálló, a gerecsei kőbányák a hazai sziklamászó iskolák talán legkedveltebb helyszínei, a tekintélyes méretű és járathosszúságú barlangokban pedig a letűnt évmilliók rejtélyes világa tárul elénk. A Gerecse több évtizedes elzártsága egyre inkább a múlté, kirándulók sokasága jegyezte el magát e hegyvidék szépségével, itt szervezik az ország egyik legnépszerűbb teljesítménytúráját, a Gerecse 50-et és az embert próbáló Kinizsi 100-at, de a siklóernyősök és hegymászók is igazi iskolát teremtettek. Az Országos Kék túraútvonal szinte az egész natúrparkot átszeli kelet-nyugati irányban, Dorogtól Bajóton át Tatabányáig.
A Gerecse Natúrpark jelképes helyen, a Gerecse szívében, Péliföldszentkereszten jött létre. Az elképzelések szerint itt, a Szalézi rendház közelében alakulhat ki a natúrpark egyik jövőbeni látogatóközpontja. A natúrpark szervezőközpontja és egyúttal turisztikai kapuja pedig Tata, a Vizek Városa, mely egyúttal méltán érdemelte ki a „Vadludak Városa”, vagy akár a „Vízimalmok Városa” jelzőt is.
A Gerecse különös adottsága, hogy erdei, sziklás sasbércei, kőbányái, völgyekben megbújó falvai és persze a hegységperemeken kialakult városai egyszerre őrzik a Kárpát-medence legősibb emberi kultúrájának nyomait, a Római Birodalom megannyi jeles építményét, a magyarság letűnt évszázadainak építészetét és persze mindezek szomszédságában a természeti értékek páratlan tárházát. Zarándokutak, tanösvények, erdei iskolák, hagyományos tájgazdálkodás, interaktív látogatóközpontok, tájházak, kerékpáros pihenők, borutak kialakítása mind a Gerecse Natúrpark fejlesztését szolgálják majd.

Elérhetőség: gerecsenaturpark@gmail.com

water
Gerecse Naturpark Által-ér Szövetség

A honlap készült:
az Által-ér Vízgyűjtő
Helyreállítási és Fejlesztési
Szövetség megbízásából,
a Vidékfejlesztési
Minisztérium
2013. évi Zöld Forrás
alapjának támogatásával

Projekt azonosító:
PTKF/1212/2013

Vidékfejlesztési Minisztérium Promo 2.0